Mi az a hiperpigmentáció?

A hiperpigmentáció vagy az egyenetlen bőrpigmentáció meglehetősen gyakori probléma. Sötét pöttyök vagy foltok formájában jelenik meg a bőr azon területein, amelyek a leggyakrabban vannak kitéve a napsugárzásnak, például az arcon és a kézen. Ebben a cikkben a hiperpigmentáció különböző típusait és azok okait járjuk körül. Azt is megvizsgáljuk, hogyan előzhetjük meg a hiperpigmentációt, és hogyan mérsékelhetjük a sötét foltokat.
Mielőtt belemennénk a hiperpigmentáció részleteibe, beszéljünk magáról a pigmentációról, vagyis a bőrszínről. A normál bőr színét több tényező befolyásolja, többek között az érrendszer (az erek mennyisége), a melanin és a karotin (a természetes pigmentek) eloszlása és a bőr vastagsága. Merüljünk el egy kicsit a bőrre vonatkozó tudományos ismeretekben.
A bőrszín fő összetevője a melanin, amely a bőr más „kromofórjaival”, vagyis fényelnyelő elemeivel keveredik. A melanint a melanocitáknak nevezett sejtek termelik, amelyek a bőr bazális hámrétegén, a dermo-epidermikus szinten találhatók. Ez a folyamat a melanogenezis, más néven melanintermelés, amely a melanoszómákban zajlik. Idővel a keratinociták (a keratint termelő sejtek) és a melanoszómák a bőr felszínére vándorolnak, és kiválasztódnak. A melanoszómákon belüli melaninszintézis és a szomszédos keratinocitákba történő átvitel határozza meg a bőr pigmentációját, azaz a színét. A melanin típusát, mennyiségét, méretét és eloszlását a gének szabályozzák, és a környezeti tényezők, különösen az ultraibolya fény befolyásolják.

 

Még mindig velünk tartasz? Most, hogy áttekintettük a bőr pigmentációjának alapjait, itt az ideje, hogy megvizsgáljuk a hiperpigmentációt is.

A hiperpigmentáció nem más, mint egy olyan bőrterület kialakulása, amely sötétebb, mint a környező bőr. Ezt a túlzott mennyiségű, illetve egyenetlenül eloszló melanin okozza, amely, mint már említettük, természetes pigment, hiszen ez adja a bőr színét. A melanin felhalmozódása színes foltok kialakulásához vezethet a bőrfelületen. Ily módon a hiperpigmentáció a melanociták hiperaktivitásából eredő „hegesedés” egy formája. Gyulladásos tünet, amelyet az UV-sugarak hatása, vagy az UV-sugarak és a bőrben lévő kémiai anyagok (például a melazma esetében a hormonok, a gyógyszeres pigmentáció esetében a gyógyszerek stb.) kölcsönhatása, vagy közvetlen gyulladás (például akné utáni hegek gyulladása) okozhat. A hiperpigmentáció sok embert érint, és különböző okok miatt alakulhat ki, tehát széles körben elterjedt és általános jellegű.
Egy csúcstechnológiát képviselő kutatási projektnek köszönhetően a L'Oréal Laboratories új bizonyítékokat fedezett fel, amelyek megerősítik, hogy a sötét foltok nem csak a felhám felszínén keletkeznek. Kialakulásukhoz ezzel szemben a melanotrópban (a bőr minden rétegében megtalálható melanocita környezet) bekövetkező változások is hozzájárulnak. Az eredmények a sötét foltok több kategóriájára is magyarázatul szolgálnak.

Az egyenetlen arcszín jelei – Kezdődő sötét foltok
A sötét foltok a melanocitákból és a melanocitákban keletkeznek; a melanociták a felhám bazális rétegében található pigmenttermelő sejtek. Ezek a sejtek az ingerekre (például az UV-sugárzásnak való kitettségre) túl sok melanin termelésével reagálnak. A felesleges melanin lerakódásai fokozatosan elkezdenek felfelé emelkedni a felhámon belül, megváltoztatva a bőr egyenletességét, azonban mindaddig láthatatlanok maradnak, amíg el nem érik a bőr felszínét.

A bőr egyenletességének elvesztése – Kialakult sötét foltok
A felesleges melanin lerakódásai elérik a felső hámrétegeket. A bőr felszínén megjelennek és láthatóvá válnak a sötét foltok.

A bőr egyenletességének hosszú távú megváltozása – Visszatérő sötét foltok
A sötét foltok csökkentésére van lehetőség az epidermisz felszínén. A  megjelenésükért felelős melanociták azonban továbbra is túlzottan aktívak maradnak. Ennek eredményeképpen ezek a foltok újra megjelennek, és ismét befolyásolják az arcszín minőségét.

Mi okozza a hiperpigmentációt?

A bőrön megjelenő sötét foltok megjelenésének számos oka van, és több tényező is felelősnek tekinthető a kialakulásukért. Általánosságban elmondható, hogy a pigmentális elváltozásoknak vagy genetikai okai lehetnek, vagy lehetnek szerzett jellegűek is. Összefügghetnek például egyes gyógyszeres kezelésekkel, vagy más módon kapcsolódhatnak bizonyos kozmetikai eljárásokhoz, mint például a kémiai hámlasztáshoz. Más pigmentációs rendellenességek fertőzés útján terjedhetnek. A hiperpigmentáció esetében ezúttal négy fő okra fogunk összpontosítani: a napsugárzásra, a gyulladásra, valamint az öregedésre és a hormonokra. 

 

A napozás és a hiperpigmentáció

A napfoltok, vagy idegen szóval a lentigó, az UV- (ultraibolya) sugárzásnak való közvetlen, hosszan tartó kitettség következtében alakulnak ki. Az UV-sugaraknak és a környezetszennyezésnek való kitettség a bőr gyulladását okozhatja, mind napégés formájában, mind pedig a bőrsejtek szabadgyökök túltermelődésében. Ez viszont krónikus gyulladásos folyamatot indít el, felgyorsítva a melanin termelődését, ami idővel napfoltok megjelenését okozhatja.

 

Az öregedés és a hiperpigmentáció

Negyvenéves kortól kezdve gyakoriak az úgynevezett öregségi foltok, amelyeket az oxidatív stressz és a bőrsejtek, például a melanociták anyagcseréjének változásai okoznak a bazális hámrétegben. A hámsejtek kevesebb mint 1%-át teszik ki, és az arcon nagyobb számban fordulnak elő, mint a test más részein. Számuk az életkor előrehaladtával csökken: E sejtek 10%-át tízévente elveszítjük.

 

A hormonok és a hiperpigmentáció

A fogamzásgátló tabletták és bizonyos gyógyszerek, amelyek befolyásolják a szervezet hormonális egyensúlyát, szintén okozhatják a sötét foltok kialakulását, különösen hosszan tartó napozás után. A hormonműködés és a hormonális változások az úgynevezett „terhességi maszk” megjelenéséhez vezethetnek, amely egyes várandós nőket érint, a szülés előtt és/vagy után.

 

Egyéb betegségek és a hiperpigmentáció

A hiperpigmentáció különböző betegségeknek vagy orvosi kezeléseknek is lehet a tünete. Bizonyos autoimmun vagy gyomor- és bélrendszeri megbetegedések, valamint gyógyszerek, például kemoterápiás szerek vagy antibiotikumok is előidézhetik a sötét foltok megjelenését. 

A hiperpigmentáció típusai

A sötét foltok különböző okok miatt számos különböző módon jelenhetnek meg a bőrön. Vizsgáljuk meg a hiperpigmentáció három leggyakoribb formáját.

 

AKTINIKUS LENTIGÓ

Az aktinikus lentigó vagy szoláris lentigó egy sötét foltokat eredményező rendellenesség, amely az UV-sugárzásnak való kitettség következtében alakul ki. A szoláris lentigó nagyon gyakori, különösen a 40 év feletti embereknél, és „öregségi foltoknak” vagy „időskori szeplőknek” is nevezik őket. A szoláris lentigó sötét foltjai laposak, és lehetnek kerekek, oválisak vagy szabálytalan alakúak. Színük és méretük változhat. Ezek a sötét foltok gyakran csoportosan jelennek meg, és általában a bőr azon részein láthatók, amelyek a leggyakrabban vannak kitéve a napnak, például az arcon vagy a kézfejen. A szoláris lentigó világos bőrűeknél általában gyakrabban jelentkezik, de a legkülönbözőbb bőrszíneken is előfordul.

 

GYULLADÁS UTÁNI HIPERPIGMENTÁCIÓ

A sötét foltok harmadik fő kategóriája a gyulladás utáni hiperpigmentáció (angol nevén Post Inflammatory Hyperpigmentation, röviden PIH) eredménye. Ezek a foltok bármely életkorban megjelenhetnek férfiaknál és nőknél is, leggyakrabban azonban fiatal felnőtteket érintenek, és a foltok akár évekig is eltarthatnak. A PIH a bőr károsodását követően jelenik meg. A károsodás eredhet pattanások, fertőzések, rovarcsípések, égési sérülések, borotválkozási göbök vagy egyéb sérülések következtében. Az olyan eljárások, mint a lézer, a hámlasztás, a dermabrázió vagy bőrmegújítás és a különféle műtétek szintén károsíthatják a bőrt, ami ezután a sötét foltok megjelenéséhez vezethet. Bizonyos gyógyszerek és gyulladásos rendellenességek is okozhatják ezt. A PIH-hez kapcsolódó sötét foltok különösen gyakoriak a sötétebb bőrűeknél, és a PIH a jelentések szerint a második leggyakoribb bőrgyógyászati diagnózis az afroamerikai lakosság körében (Alexis, Sergay és Taylor, 2007). 

 

MELAZMA

A melazma vagy chloasma a világos- vagy sötétbarna hiperpigmentáció egyik formája, amely nőknél gyakori, különösen a terhesség alatt és után. Általában nagy, sötét foltok formájában jelenik meg az arcon, bár a test más részei is érintettek lehetnek, különösen azok, amelyek ki vannak téve a napfénynek. A melazmával érintett bőrben nagy mennyiségű melanin található az epidermális és dermális rétegekben. A nők akár 1/3-át is veszélyezteti a melazma. A sötétebb arcbőrűek körében a nők kilencszer nagyobb kockázatnak vannak kitéve. 

A többi sötét folthoz hasonlóan a melazmának is több oka lehet. A túlzott vagy gyakran ismételt napozás az egyik lehetséges ok. A melazma sötét foltjait genetikai tényezők is okozhatják. A terhesség is tényező lehet, ezért a melazmát néha terhességi maszknak is nevezik. Egy másik lehetséges ok az ösztrogénnel vagy orális fogamzásgátlókkal történő kezelés, amelyek hatással vannak a nők hormonjaira. A pajzsmirigy-alulműködés szintén összefüggésbe hozható a melazmával, bár a kettő közötti kapcsolat nem teljesen egyértelmű. A fotoszenzibiláló gyógyszerek, amelyek érzékenyebbé teszik a bőrt a fényre, szintén befolyásolhatják a melanin termelődését és az ilyen típusú foltok megjelenését.

Hogyan szabadulhatunk meg a hiperpigmentációtól?

A hiperpigmentáció, legyen az melazma, szoláris lentigó vagy PIH, nagyon gyakori bőrbetegség, és nagy hatással lehet az ember életminőségére és önbizalmára. Mindenki egyedi módon, eltérő tapasztalatokkal éli meg a tüneteket. A pigmentációs rendellenességekben szenvedő páciensek gyakran küzdenek pszichés zavarokkal, többek között szorongással és depresszióval. A melazmás betegek 13%-ánál figyeltek meg depressziót; ezek az egyének a melazmával kapcsolatos sötét foltjaikból eredő frusztráció érzéséről is beszámolnak. Sokan fordulak tanácsért vagy kezelésért szakemberekhez a sötét foltok miatt.

A kezelési első és legfontosabb lépése a hiperpigmentáció okának meghatározása. Ehhez részletes kórtörténetre, valamint alapos orvosi elemzésre is szükség lehet. Ennek érdekében célszerű bőrgyógyásszal konzultálni. Ők tudnak segíteni annak meghatározásában, hogy a probléma inkább kozmetikai vagy orvosi jellegű-e, és tanácsot adni a legjobb kezelési mód kiválasztásában. Az okoktól függően a léziók depigmentációja különböző biológiai szakaszokba vagy folyamatokba való beavatkozás útján érhető el.

A La Roche-Posay több éves elkötelezett kutatás után kifejlesztett egy új bőrápolási rutint, amely segíthet a sötét foltok eltüntetésében. A La Roche-Posay MELA B3 széruma, amelyet az iparág vezető bőrgyógyász szakértői fejlesztettek ki, a hiperpigmentáció korrekciója és a sötét foltok eltüntetése érdekében a leghatékonyabb hatóanyagot tartalmazza: ez a melasyl. Ennek a 18 évnyi kutatás során kifejlesztett, több szabadalommal védett összetevőnek köszönhetően a MELA B3 szérum gyorsabb és erőteljesebb megoldást kínál a sötét foltok kezelésére, és már egy hét alatt látható eredményeket hoz. Szemben a piacon kapható más, a melanin termelődését gátló bőrápolási termékekkel, ez a szérum még azelőtt megállítja a felesleges melanint, mielőtt az a bőrön nyomot hagyna. A MELA B3 úttörő intenzív ápoló formulája 10% niacinamidot (a B3-vitamin egy formája) tartalmaz, valamint egy másik kulcsfontosságú összetevőt, amely elősegíti a keratin képződését a bőr egészségének megőrzése érdekében. A MELA B3 szérum egyenletes és ragyogó bőrt eredményez.

Hogyan előzhetem meg a hiperpigmentációt?

A sötét foltok megelőzésében az első általános érvényű tanács a napozás korlátozására vonatkozik. Az UV-sugaraknak különböző típusai vannak: az UVB-sugarak nyáron erősebbek, a bőr felszínét érik el, míg az UVA-sugarak hosszabb ideig hatnak, elérik a dermiszt, és oxidatív stresszt okoznak a sejtekben. A legtöbb fényvédő krém bizonyos SPF-fel (Sun Protection Factor, napvédő faktor) rendelkezik, amely véd az UVB-sugarak ellen. Egyes fényvédő krémek UVA-védelemmel is rendelkeznek, ezeken jelzik a PPD-értéket (Persistent Pigment Darkening, tartós pigmentsötétedés), amely az UVA-védelem mérésére szolgáló speciális módszer.

Célszerű elkerülni a napsütést a nap legfényesebb, legmelegebb óráiban, és csökkenteni a szabadban töltött időt ebben az időszakban (ugyanakkor ne feledjük, hogy az UV-sugárzás még az ablakon keresztül is elér bennünket). Használjunk széles spektrumú, legalább 30-as fényvédő faktorú fényvédő krémet, amelyet még a szabadban való tartózkodás előtt vigyünk fel, és kétóránként (izzadás vagy úszás esetén gyakrabban) alkalmazzunk újra. A La Roche-Posay ANTHELIOS UVMUNE 400 ULTRA FLUID SPF50+ terméke nagyon magas, széles spektrumú védelmet nyújt (PPD 46, SPF 50+) kényelmes, folyékony, vízzel, izzadsággal és homokkal szemben rendkívül ellenálló összetételben. A ruházat és a fejfedő is segíthet megvédeni a bőrét. 

A La Roche-Posay MELA B3 SPF 30 krém segít megvédeni a bőrt a káros UV-sugaraktól, miközben a felesleges melanint is megállítja, mielőtt az sötét foltokat képezne. Ez a korrektív, védő formula a melasylt és az 5%-os niacinamidot egyaránt beveti, hogy még a legmakacsabb sötét foltokat is korrigálja, és megakadályozza az új foltok megjelenését. A napi bőrápolási gyakorlat részeként a MELA B3 szérummal együtt használva a La Roche-Posay MELA B3 SPF 30 krém megduplázza a melasyl mennyiségét. Bársonyos, nem ragacsos textúrájának köszönhetően tökéletesen használható az arcon, a kézen és a nyakon, és minden bőrtípusba könnyen beszívódik.  A bőr megtisztítására használható a La Roche-Posay MELA B3 tisztító gél irritáció nélkül távolítja el a szennyeződéseket. Klinikailag bizonyítottan megújítja a bőrt minden bőrtónuson, már az első használattól kezdve.

A sötét foltok kiváltó okának kezelése segíthet megelőzni azok megjelenését is. A PIH-hez kapcsolódó foltok esetében például az akné, az ekcéma vagy a pikkelysömör kezelése segíthet a megelőzésben. Az is lényeges, hogy a megfelelő bőrápolási termékeket keressük a megfelelő összetevőkkel, amelyek segítenek megelőzni a sötét foltok megjelenését. A következő összetevőket érdemes keresni: retinol vagy alfa-hidroxisav, kojinsav, C-vitamin, azelainsav és glikolsav.

Téves mítoszok a hiperpigmentációról

A hiperpigmentációval kapcsolatban rengeteg információ kering. Szakértőinkkel konzultáltunk, hogy megválaszoljuk a leggyakoribb kérdéseket, és foglalkozzunk az ezzel kapcsolatos leggyakoribb tévhitekkel.

Segít a retinol a hiperpigmentáció esetén?
Igen. A retinol segít a hiperpigmentáció kialakulásának megakadályozásában azáltal, hogy fokozza a sejtek megújulását, serkenti a kollagéntermelést és megakadályozza a felesleges melanin termelődését.

Mennyi ideig tart a hiperpigmentáció? Örökre megmarad?
A hiperpigmentáció konkrét okától függően hosszabb ideig is eltarthat, amíg a sötétebb terület elhalványul. Egy olyan folt esetében, amely több árnyalattal sötétebb, mint az ember természetes bőrszíne, 6–12 hónapig is eltarthat, amíg elhalványul. Egy mélyebben a bőrben keletkező sötétebb folt esetében az elhalványulás akár évekbe is telhet. A megfelelő kezelés megtalálása és alkalmazása felgyorsíthatja a halványodási folyamatot, és az eredmény akár egy hónapon belül láthatóvá válhat. A melasylben és niacinamidban gazdag MELAB3 szérum gyors, hatékony megoldás a sötét foltok kezelésére, és már akár egy hét alatt is látható eredményt hozhat.

A hiperpigmentáció sötétebb lesz, mielőtt elhalványul?
Egyes foltok sötétebbnek tűnhetnek, mielőtt elhalványulnának. Ez azért van így, mert a kezelés vagy a hámlasztás során fokozatosan jutnak a felszínre. 

A fényvédő termékek segítenek a hiperpigmentáció ellen?Segít a Fényvédő termék a hiperpigmentáció esetén?
Igen. A hiperpigmentáció megelőzésében fontos tényező a napozás korlátozása és a legalább 30-as fényvédő faktorú, széles spektrumú fényvédő krém alkalmazása.